Végre kész a saját lakásom is!

Mindenkinek az életében elérkezik egyszer az a pont, amikor elköltözik a szüleitől, és saját lakást vásárol magának. Ezt persze sokszor, sőt az esetek többségében megelőzi néhány hónap vagy akár év albérletes időszak is, amikor egyedül vagy akár másokkal közösen albérletet vesz ki. Vannak szerencsésebbek, akiknek a szülei addigra összespóroltak annyi pénzt, hogy aztán már a gyerek rögtön venni tud magának egy lakást, vagy éppen ők lepik meg előre egy lakással a gyerkőcüket. Ebből az esetből kevesebb van, de azért én is ismerek olyanokat, akik a szüleiktől egy lakást kaptak.

Én nem kaptam és ennek nagyon örülök, hiszen megtanultam a saját lábamra állni és ahhoz az szükséges, hogy a szülők ne pakoljanak mindent a gyerek alá. De ez már egy másik téma. Mi volt az egyik legjobb abban, amikor megvettem a saját lakásomat? Hogy úgy rendezhettem be, ahogy csak akartam és olyan bútorokkal, amilyenekkel akartam. Persze ez kicsit túlzás, hiszen azért meg volt szabva, hogy mire nagyjából mennyit tudok költeni. Már konkrét tervem volt a lakberendezést illetően, tudtam, hogy melyik szobát hogyan akarom berendezni, hogy honnan és milyen bútorokat szeretnék megvenni és, hogy mi milyen színű legyen.

A szüleim és a barátaim sokat segítettek, szerencsére nem kellett egyedül cipelnem a bútorokat fel az emeletre és egyik helyről a másikra sem egyedül kellett tologatnom őket, míg kitaláltam, hogy akkor hol legyenek. Élveztem ezt az időszakot, az ember ilyenkor teljes mértékben kiélvezheti, hogy kreatívkodhat. Sok időbe telt, míg mindent sikerült úgy megcsinálnom, ahogy szerettem volna, de büszke vagyok az eredményre, és néhány helyen még újítottam is és nem olyan lett, ahogy előtte elgondoltam. És a végeredmény sokkal jobb lett, mint amire számítottam.